Hogyan élnek túl a pingvinek az Antarktiszon?

Mindig hideg a lábad – és ez jó dolog!

A pingvinek nem érzik kellemetlennek, ha jégen sétálnak, mert idegrendszerük és hidegreceptoruk alkalmazkodott a mínusz hőmérséklethez. Mégis megfázik a lábuk, amikor jégen sétálnak, és ez jó dolog. A meleg lábak megolvasztják a jeget, és az állatokat állandóan egy tócsában hagyják. Nem jó ötlet, mert akkor mindig fennáll a veszélye annak, hogy a pingvinek megfagynak. A hideg láb valójában előnyt jelent az Antarktiszon.

A hőcserélő a pingvin lábában!

Ha hideg lábaink vannak, az negatív hatással van az általános testhőre. A természet azonban kitalált egy trükköt a pingvinek számára: a pingvinlábak kifinomult érrendszerrel rendelkeznek, amely az ellenáram elve szerint működik. Tehát a pingvinek beépítettek valamilyen hőcserélőt. A test belsejéből érkező meleg vér már a lábakban adja le hőjét úgy, hogy a lábakból a test felé visszaáramló hideg vér felmelegszik. Ez a mechanizmus egyrészt hidegen tartja a lábfejet, másrészt a pingvin a hideg lába ellenére is könnyedén tudja tartani testhőmérsékletét.

A tökéletes kültéri ruha!

A pingvinek sűrű pehelyszőrzete, nagyvonalúan átfedő fedői vannak, és jó hőszigetelő tolltípussal rendelkeznek, hogy melegen tartsák. A természet tökéletes pingvin gardróbot fejlesztett ki: meleg, sűrű, vízlepergető és elegáns egyszerre. A jellegzetes tollazatuk mellett az antarktiszi pingvinek vastag bőrrel és bőséges zsírréteggel rendelkeznek. És ha ez nem elég? Aztán közelebb kerülsz.

Csoportos ölelés a hideg ellen!

A nagy csoportok védik egymást a széltől és így csökkentik hőveszteségüket. Az állatok a peremről folyamatosan továbbmennek a kolóniába, a korábban védett állatok pedig kifelé. Minden egyes állatnak csak rövid ideig kell elviselnie a közvetlen hideg szelet, és gyorsan vissza tud merülni a többi szellőzésbe. Ez a viselkedés különösen hangsúlyos a császárpingvineknél. Az ölelkezési csoportokat huddle-nek nevezik. De más pingvinfajok is nagy költőkolóniákat alkotnak. Csibéik óvodai csoportokban bújnak össze, míg a szülők vadásznak.

Egyél havat és igyál sós vizet!

A hideg mellett az antarktiszi pingvineknek van egy másik problémája is, amelyet az evolúciónak kellett megoldania számukra: a szárazság. Az Antarktisz nemcsak a leghidegebb és legszelesebb kontinens a Földön, hanem a legszárazabb is. Mit kell tenni? Néha a pingvinek havat esznek, hogy hidratálják. Ám a természet ennél is egyszerűbb megoldást talált ki: a pingvinek sós vizet is ihatnak. Tengeri madarakként lényegesen gyakoribbak a tengerben, mint a szárazföldön, így ez az alkalmazkodás elengedhetetlen a túléléshez.

Ami elsőre hihetetlennek hangzik, az elterjedt a tengeri madarak között, és egy speciális fizikai alkalmazkodásnak köszönhető. A pingvinek sómirigyeik vannak. Ezek páros mirigyek a szem környéke felett. Ezek a mirigyek az orrlyukon keresztül választják ki sós váladékukat. Ez eltávolítja a felesleges sót a véráramból. A pingvinek mellett például a sirályoknak, az albatroszoknak és a flamingóknak is vannak sómirigyei.

Úszótehetségek és mélybúvárok!

A pingvinek tökéletesen alkalmazkodtak a vízi élethez. Az evolúció során nemcsak a szárnyaik alakultak uszonyokká, hanem csontjaik is lényegesen nehezebbek, mint a repülni képes tengeri madaraké. Ennek eredményeként a pingvinek kisebb felhajtóerővel rendelkeznek. Ráadásul a vízállóságukat csökkenti a torpedó alakú test. Ez veszélyesen gyors vadászokká teszi őket a víz alatt. A 6 km/h körüli sebesség gyakori, de a 15 km/h-s végsebesség sem ritka, ha ez számít. A Gentoo pingvinek a leggyorsabb úszóknak számítanak, és több mint 25 km/h-s sebességre képesek.

A királypingvinek és a császárpingvinek a legmélyebbre merülnek. A pingvinek hátán végzett elektronikus merülésrögzítőkkel végzett vizsgálatok 535 méteres mélységet rögzítettek egy nőstény császárpingvinben. A császárpingvinek egy különleges trükköt is ismernek arra, hogy katapultálják magukat a vízből és a jégre: levegőt engednek ki tollazatukból, kis buborékokat szabadítva fel. Ez a levegőréteg csökkenti a vízzel való súrlódást, a pingvinek kevésbé lelassulnak, és néhány másodpercre több mint kétszeresére képesek a sebességükre, így kecsesen kiugorhatnak a partra.