Milyen megoldásokat dolgozott ki a természet?
Mindig hideg a lábad – és ez jó dolog!
A pingvinek nem érzik kellemetlennek, ha jégen sétálnak, mert idegrendszerük és hidegreceptoruk alkalmazkodott a mínusz hőmérséklethez. Mégis megfázik a lábuk, amikor jégen sétálnak, és ez jó dolog. A meleg lábak megolvasztják a jeget, és az állatokat állandóan egy tócsában hagyják. Nem jó ötlet, mert akkor mindig fennáll a veszélye annak, hogy a pingvinek megfagynak. A hideg láb valójában előnyt jelent az Antarktiszon.
A hőcserélő a pingvin lábában!
Ha hideg lábaink vannak, az negatív hatással van az általános testhőre. A természet azonban kitalált egy trükköt a pingvinek számára: a pingvinlábak kifinomult érrendszerrel rendelkeznek, amely az ellenáram elve szerint működik. Tehát a pingvinek beépítettek valamilyen hőcserélőt. A test belsejéből érkező meleg vér már a lábakban adja le hőjét úgy, hogy a lábakból a test felé visszaáramló hideg vér felmelegszik. Ez a mechanizmus egyrészt hidegen tartja a lábfejet, másrészt a pingvin a hideg lába ellenére is könnyedén tudja tartani testhőmérsékletét.
A tökéletes kültéri ruha!
A pingvinek sűrű pehelyszőrzete, nagyvonalúan átfedő fedői vannak, és jó hőszigetelő tolltípussal rendelkeznek, hogy melegen tartsák. A természet tökéletes pingvin gardróbot fejlesztett ki: meleg, sűrű, vízlepergető és elegáns egyszerre. A jellegzetes tollazatuk mellett az antarktiszi pingvinek vastag bőrrel és bőséges zsírréteggel rendelkeznek. És ha ez nem elég? Aztán közelebb kerülsz.
Csoportos ölelés a hideg ellen!
A nagy csoportok védik egymást a széltől és így csökkentik hőveszteségüket. Az állatok a peremről folyamatosan továbbmennek a kolóniába, a korábban védett állatok pedig kifelé. Minden egyes állatnak csak rövid ideig kell elviselnie a közvetlen hideg szelet, és gyorsan vissza tud merülni a többi szellőzésbe. Ez a viselkedés különösen hangsúlyos a császárpingvineknél. Az ölelkezési csoportokat huddle-nek nevezik. De más pingvinfajok is nagy költőkolóniákat alkotnak. Csibéik óvodai csoportokban bújnak össze, míg a szülők vadásznak.
Egyél havat és igyál sós vizet!
A hideg mellett az antarktiszi pingvineknek van egy másik problémája is, amelyet az evolúciónak kellett megoldania számukra: a szárazság. Az Antarktisz nemcsak a leghidegebb és legszelesebb kontinens a Földön, hanem a legszárazabb is. Mit kell tenni? Néha a pingvinek havat esznek, hogy hidratálják. Ám a természet ennél is egyszerűbb megoldást talált ki: a pingvinek sós vizet is ihatnak. Tengeri madarakként lényegesen gyakoribbak a tengerben, mint a szárazföldön, így ez az alkalmazkodás elengedhetetlen a túléléshez.
Ami elsőre hihetetlennek hangzik, az elterjedt a tengeri madarak között, és egy speciális fizikai alkalmazkodásnak köszönhető. A pingvinek sómirigyeik vannak. Ezek páros mirigyek a szem környéke felett. Ezek a mirigyek az orrlyukon keresztül választják ki sós váladékukat. Ez eltávolítja a felesleges sót a véráramból. A pingvinek mellett például a sirályoknak, az albatroszoknak és a flamingóknak is vannak sómirigyei.
Úszótehetségek és mélybúvárok!
A pingvinek tökéletesen alkalmazkodtak a vízi élethez. Az evolúció során nemcsak a szárnyaik alakultak uszonyokká, hanem csontjaik is lényegesen nehezebbek, mint a repülni képes tengeri madaraké. Ennek eredményeként a pingvinek kisebb felhajtóerővel rendelkeznek. Ráadásul a vízállóságukat csökkenti a torpedó alakú test. Ez veszélyesen gyors vadászokká teszi őket a víz alatt. A 6 km/h körüli sebesség gyakori, de a 15 km/h-s végsebesség sem ritka, ha ez számít. A Gentoo pingvinek a leggyorsabb úszóknak számítanak, és több mint 25 km/h-s sebességre képesek.
A királypingvinek és a császárpingvinek a legmélyebbre merülnek. A pingvinek hátán végzett elektronikus merülésrögzítőkkel végzett vizsgálatok 535 méteres mélységet rögzítettek egy nőstény császárpingvinben. A császárpingvinek egy különleges trükköt is ismernek arra, hogy katapultálják magukat a vízből és a jégre: levegőt engednek ki tollazatukból, kis buborékokat szabadítva fel. Ez a levegőréteg csökkenti a vízzel való súrlódást, a pingvinek kevésbé lelassulnak, és néhány másodpercre több mint kétszeresére képesek a sebességükre, így kecsesen kiugorhatnak a partra.
Tudjon meg többet a pingvin faj Antarktisz és szub-antarktiszi szigetek.
Élvezd a Antarktiszi vadvilág velünk Antarktisz biodiverzitás diavetítése
Fedezze fel a hideg délt az AGE™ segítségével Antarktisz Útikalauz és Dél-Georgia útikalauz.
A turisták egy expedíciós hajón is felfedezhetik az Antarktiszt, például a Sea Spirit.
Állatok • Állatlexikon • Antarktisz • Antarktiszi utazás • Vadon élő állatok Antarktisz • Az Antarktisz pingvinek • A pingvinek evolúciós alkalmazkodása
dr dr Hilsberg, Sabine (29.03.2008.), Miért nem fagynak meg a pingvinek lábukkal a jégen? Letöltve: 03.06.2022., innen: URL: https://www.wissenschaft-im-dialog.de/projekte/wieso/artikel/beitrag/warum-frieren-pinguine-mit-ihren-fuessen-nicht-am-eis-fest/
Hodges, Glenn (16.04.2021.), Császárpingvinek: Out and Up. [online] Letöltve: 29.06.2022., innen: URL: https://www.nationalgeographic.de/fotografie/2021/04/kaiserpinguine-rauf-und-raus
Spectrum of Science (oD) kompakt biológialexikon. sómirigyek. [online] Letöltve: 29.06.2022., innen: URL: https://www.spektrum.de/lexikon/biologie-kompakt/salzdruesen/10167
Wiegand, Bettina (oD), pingvinek. alkalmazkodás mestere. Letöltve: 03.06.2022., innen: URL: https://www.planet-wissen.de/natur/voegel/pinguine/meister-der-anpassung-100.html#:~:text=Pinguine%20haben%20au%C3%9Ferdem%20eine%20dicke,das%20Eis%20unter%20ihnen%20anschmelzen.